A Sporttelep az 1896-as ünnepségekhez kapcsolódó sportesemények otthonául épült, ideiglenes jelleggel. Amikor 1896-ben elkészült a jelenlegi pálya elődje, a harmadik állandó szabatos kerékpáros versenypálya volt az országban és az egyetlen ilyen létesítmény Budapesten. (A kerékpár új keletű jelenség volt Európa más területein is, a kolozsvári és a szombathelyi pályák 1894-ben épültek, a pályaversenyzés azelőtt inkább lóversenytereken történt.)
A fővárosban ez volt az első kifejezetten szabadidős és versenysport célokra létrehozott létesítmény. (Korábban a tornaegyletek leginkább tornatermekben gyakoroltak.) A korszerűség jegyében, valamint a nemzetközi versenyek rendezése érdekében mindig fejlesztették, az 1928-as kerékpáros világbajnokság apropójából pedig Hajós Alfréd és Matyók Aladár tervei alapján teljesen újjáépítették. Ez volt akkoriban Európa legkorszerűbb versenypályája, amely az első világháború után világszerte épülő sportlétesítmények korai példája.
A Millenáris Sporttelep jelentőségét fokozza az a tény, hogy immár 110 éve eredeti rendeltetésének megfelelően és folyamatosan használatban van, amivel nem sok sportlétesítmény dicsekedhet a világon. Bár a Millenárist többször korszerűsítették, a pálya elrendezése és elhelyezése még mindig őrzi az eredeti állapot emlékét. A tribünépület az 1928-as állapotot mutatja a jelenlegi kerékpárpálya futófelülete alatt pedig megtalálható a világbajnokságra épített 415 méteres betonteknő.
Fennmaradását – jelentős ellenállással szemben – egészen az első világháborúig csak a sportegyesületek akarata és a sportolás iránti igény tudta kivívni. Fejlesztését, majd újjáépítését a versenysportok gyakorlását, a szabadidőben történő egészséges testmozgást támogató egyének és szervezetek szorgalmazták. Azt, hogy a Millenáris esetében sohasem csak az élsportról volt szó, az a tény is bizonyítja, hogy a használati jog gyakorlását csak úgy hagyták jóvá, hogy az iskolások számára folyamatosan biztosítva lesz a terület használata. Bárczy István főpolgármestersége idején uszoda is létesült a területen. A harmincas években nagy közönséget vonzó sport- és szabadidős rendezvények állandó helyszíne volt a terület, a második világháború végén pedig a romokban lévő város lakosságnak adott közös célt, mivel a lakosság és a sportolók saját kezűleg tették rendbe a megsérült létesítményt.
A Millenáris gyepén rendezték Magyarország első válogatott labdarugó mérkőzését, megfordult itt több híres külföldi sportoló, több nemzetközi sporteseménynek adott otthont a sporttelep. Ezek az események többnyire nem központi intézkedések alapján, hanem a sportot éltető és működtető egyesületek, egyének áldozatos munkájával jöttek létre.
Mára már csak a Millenáris őrzi annak a huszonegy elsőrangú kerékpályának az emlékét melyeket XIX.- XX.század fordulójára építettek Magyarországon. Szintén egyedülálló, ahogyan még napjainkban is a XIX század végén felvirágzott sport- és szabadidős kultúrát képviseli. A labdarúgás, a kerékpársport és más népszerű korabeli sportok első versenyhelyszínei között találjuk a Millenárist. A modern sportstadionok előfutárainak egyedülálló példánya, így elmondható, hogy keletkezésének korát tekintve kivételesen ritka. Funkciójának – a szükséges korszerűsítések mellett – még mai is megfelel, így továbbra is rendeltetésének megfelelően, sportstadionként és kerékpárpályaként lehetne működtetni.
Az élsport követelményeinek megfelelő pályáknak mindig velejárói a korszerű, színvonalas építéstechnikai megoldások. Ez igaz volt az eredeti létesítményre (Olimpia rendezésére lett volna alkalmas) és az újjáépített pályára is, hiszen utóbbi Folly Róbertnek a kor elismert szerkezettervezőjének vasbetontervei szerint készült a kor legmagasabb technológiai színvonalát szem előtt tartva. A tribünépület és a pálya a két világháború közötti stadionépítés-technológia jelentős példája.
A Millenárisnak városszerkezeti elhelyezését és jelentősége is nagy, hiszen a város társadalmi infrastrukturális kifejlődésének sokat mondó példájával állunk szemben. A Millenáris épületkomplexumán belül megfigyelhető több korszakot átívelő fejlesztések és átépítések halmazából kikövetkeztethető a XIX-XX századi sport és szabadidős kultúránk történeti olvasata. Világosan látszik, hogy milyen rövid idő alatt mennyit fejlődött a magyar sport, ehhez elég ha az 1896 és az 1928-as állapotokat összevetjük. Nem mehetünk el szó nélkül a Sporttelep és a szomszédos Puskás Ferenc Stadion közti párbeszéd mellett sem, hiszen utóbbi egy későbbi időpontban szintén nemzetközi sportesemények megrendezésére épült. A két épület egymásmellettisége szintén a XIX és a XX. század sportjának rohamos fejlődéséről tesz tanúbizonyságot. A Millenáris Sporttelep, a Városligettel együtt rögzíti a Millennium körüli városszerkezet és várostervezési elképzeléseinek a nyomait is.
A Millenáris Sporttelep esetében nemcsak keletkezésének ideje, illetve anyagban rögzített eredetisége fontos, hiszen elválaszthatatlanul összefonódott a magyar társadalom által kifejtett mindenkori sport tevékenységgel, ezen belül – különösen, de nem kivételesen – a kerékpársporttal. Mivel a létesítmény a rendeltetés alapfeltételeit a mai napig képes biztosítani, és ez a folyamatosság a jövőbeli fejlesztések mellett továbbra is fenntartható, a kerékpározással kapcsolatos, verseny- és szabadidős sportesemények otthonaként kívánjuk megőrizni az utókornak. Az épület eltűnésével nemcsak a kerékpársport, hanem a futball, az ökölvívás az atlétika és még számos sportág veszítené el sport- és helytörténeti gyökereit. Emellett kijelenthető, hogy a sporttelep felszámolása a hazai pálya kerékpársport lefejezésével lenne egyenértékű.
Kiemelkedően fontos a Millenáris Sporttelep, az annak létezésében megnyilvánuló közösségi akarat és az idők során falain belül megrendezett események által közösen összekovácsolt eszmei-szellemi örökséget. Ennek az örökségnek egyaránt részét képezik a kerékpározással és versenysporttal kapcsolatos események, a városlakók szabadidős összejövetelei, és azok az ünnepségek amelyeket ezen a helyen rendeztek.
A pálya történetét legjobban Zeidler Miklós: Egy régi pálya a polgári korban: a Millenáris Sporttelep című könyve foglalja össze.